Utazás a ragyogó üvegkristályok világába

Lehet, hogy el is kalandozol pillanatokra, merengsz, vajon honnan van, egyáltalán miből? Gyémánt lenne vagy egy jól megválasztott bizsu, vagy talán más drágakő a Föld mélyéről? De éppenséggel lehet, hogy egy precízen csiszolt kristály ékszer? Még ha kérdésedre választ is kapsz, tudod e vajon, hogy melyik micsoda?

Az emberiség kezdete óta viselünk valamilyen ékszert, őseink eleinte rituális kellékként és hitüknek megfelelően különleges erővel felruházott kiegészítőként tekintettek rá, ilyenek voltak például az amulettek és talizmánok. „Az ókorban már mindenki előszeretettel viselte az ékszereket a ruházat kiegészítőjeként. Nagyon népszerűek voltak már akkor is a fülbevalók, nyakláncok és gyűrűk, továbbá a különböző méretű és formájú fejdíszek.” Későbbi korokban, mikor előtérbe került az esztétikai és valljuk be, tárgyi értékük is a viselt remekműveknek, már csakis a nemesfémekből és valódi drágakövekből készült ékszerek voltak elfogadottak és viselhetőek a nemesek körében.

Azonban a természetben fellelhető kristálytiszta kvarcok (drágakövek) megtalálási és kitermelési költsége olyannyira magas volt, hogy ahhoz hasonló előállításával próbálkoztak, ebben játszott főszerepet az üveg és később a kristály gyártás. A drágaköveket utánzó üvegek gyártása a 13. században Velencében élte virágkorát. Mára pedig külön kategóriaként léteznek a kristály ékszerek.

A kristályok csodálatos születése

Az üveg előállításának születése az időszámításunk előtti 5.-4. évezredre tehető, ebből a korból származnak az első szíriai üveggyöngy leletek. A technológia évezredes fejlődése tette lehetővé, hogy a sokak által ismert és közkedvelt kristályüveg receptúrája a 16. századra megszülethessen, ami egy olyan magas minőségű üveg, melynek vastartalma alacsony és anyagához fénytörést fokozó anyagokat adnak. Később a 18. században a bécsi aranyműves, Strasser József alkotta meg a később róla elnevezett strasszt, mely a kristállyal szemben egy igen magas ólomtartalmú üveg keverék, melyet 24 órán át folyékony állapotban tartanak, hogy a légbuborékok elillanjanak, majd lassan vagy hirtelen lehűtik, és az így kapott darabokból válogatják ki a csiszolhatókat, a többit pedig legközelebb újra olvasztják.

A kezdeti üvegművesség még magába foglalt mindent, egységes szakma volt, az üvegtárgyak sokáig alapvetően dísztárgyak vagy azok kiegészítői voltak. A ma ismert üveggyártás és üvegművészet elkülönülését a cseh kristályüveghez köthetjük, ahol a gyártás és a csiszolás elvált egymástól, majd az üveg iparszerű tömegtermelésével ez végleg kettészakadt. Ettől fogva az üvegtárgyak nagy része hétköznapi használati tárggyá vált, ahol a díszítő és esztétikai bravúrok csak másodlagos szerepet kapnak.

A kristály szó az ókori görög kristallos szóból ered, jelentése jég, utalva a természetes kvarcra, annak tisztaságára, áttetsző és színtelen mivoltára. A középkorban a hegyi kristályt azonosították vele, míg manapság a kristály szó alatt felső kategóriás, rendkívül ragyogó, emberi kéz által készült terméket értünk.

A kristályüvegeket hagyományos csoportosításuk alapján különböztethetjük meg:

• félkristály üveg: alacsony ólom-oxid tartalommal
• ólomüveg: tipikusan 24% ólom-oxid tartalmú
• cseh kristályüveg: kalcium-kálium üveg, az előbbiek kalcium-nátrium-üvegek közé sorolhatóak

Ezektől eltérően a 75/1999. (XII. 21.) rendelete alapján az alábbi kategóriákkal találkozhatunk:

• nehéz ólomkristállyal: minimum 30% ólom-oxid tartalmú kristály
• ólomkristállyal: legalább 24% ólom-oxidot tartalmazó kristály
• krisztallin üveggel: két fajtájába külön-külön vagy együtt legalább 10% ólom-oxid, bárium-oxid (BaO), kálium-oxid (K2O) vagy cink-oxid (ZnO) van, sűrűségük, törésmutatójuk és felületi keménységük eltérő

Ismert, hogy egyes fémek egészségkárosító hatásúak, így manapság számos gyártó cég igyekszik megfelelni a vásárlók igényeinek és környezetbarátnak vélt fémek (titán, cirkónium, cink, kálium) oxidjaival javítják az előállított üvegek fénytörését.

A Swarovski ennek hatására már úgy nevezett Advanced Crystal-t állít elő ausztriai gyártósorain, melyben az ólomoxid tartalom igen csekély, 0,0009%-ban fellelhető. Aki tartott már kezében ilyen új összetételű Swarovski kristályt, azt mondja sokkal fényesebb és könnyebb is, mint ólom-oxidos felmenői, ami nem meglepő, hiszen az ólom nemcsak a kristály keménységét és fényességét, hanem súlyát is jelentősen növeli.

A Swarovski kristályai mellett elterjedtek még a történelmi múltra visszatekintő olaszországi Muránói kristály, a cseh (Bohemian) kristály és az egyiptomi kristály, illetve más színes kristályokat gyártó cégek portékái is. A megnövekedett igények miatt egyre jelennek meg a hamisított, olcsóbb kristályok is, amelyeket van, hogy már a szakavatott szemeknek is kihívás megkülönböztetni. Ez volt az előbb említett Swarovski Advanced Crystal technológia születésének másik fő motivációja, hogy a kristály eredetét és minőségét továbbra is tudják garantálni és után követni.

Fontos kiemelni, hogy nem minden üveg kristály, de minden (emberi kéz által előállított) kristály üveg. A természetes kristályokkal szemben az üveg kristályok kémiai értelemben nem kristályok, mivel atomjaik nem rendeződnek kristályrácsokba, mint például a gyémánt (gyémántrács), hegyikristály (kvarckristály), a rubin (vörös korund kristály) vagy a smaragd (zöld berill kristály). A webshopban megtalálható kristály ékszerekben fénylő darabok megjelenésük és a drágakövek ragyogását megidéző ragyogásuk fényében viselik a kristály nevet.

Mégis hogyan lesz olyan káprázatos a kezünkben tartott kristály? Esztétikus megmunkálásukhoz többféle vágási típust is alkalmaznak, ismerjünk meg néhányat:

• mandula formájú: majdnem papírsárkány alakú
• gömb: közel gömb alakú változatos fazettájú
• gyöngyök: hosszanti irányú furattal készült gömb vagy hordócska alakú
• virágok – csillagok
• jégcsap: rövidebb-hosszabb vékony és hegyes formájú
• oktagon: 8 szög alakú
• ovális
• pendeloques: klasszikus kristályforma
• négyszögletes kő
• rosette: fodros szélű
• kerek: változatos csiszolású, fazettált kör alakúak
• lándzsa: a jégcsapnál hosszabb, a név kötelez, vagyis hosszú és vékony

Hogy mire is használják a kristályt napjainkban? Viselhetjük ékszerként, vagy kedvenc üveg borunkat is megtisztelhetjük egy kristály pohárral. Nappalink, fürdőszobánk vagy lakásunk bármely terét ezer és ezer színnel világíthatja be egy egyedi kristály csillár. Tavaszi virágcsokrunkat pedig kristály vázába helyezhetjük. A dísztárgyak sokaságának pedig csakis alkotóik fantáziája szabhat határt. Egy kevésbé ismert felhasználási módja a cseh kristályüvegnek, melyet magas olvadási hőmérséklete tesz lehetővé, hőálló laboratóriumi üvegáruk előállításánál hasznosítják.

A kristály gyártás úttörői már bútorok készítésénél is alkalmazzák, fával, betonnal vagy épp márvánnyal kombinálva, melyek bemutatására a 2018-as milánói Salone del Mobile-n került sor. A formavilágot tekintve már elérhetőek konvex és konkáv formák is, illetve kristály léptékben hatalmasnak számító, 80 cm átmérőjű darabok is születtek már.

Ilyen monumentális darabokért bizony messze kellene utazni, azonban hasonló ragyogó, minőségi kristály ékszerekért nem kell tovább keresgélni. A mindennapi ragyogásodat emelő kristályok közül választhatsz hangulatodnak, ruhatáradnak, stílusodnak megfelelően. A kristályok könnyen illeszkednek a szolid megjelenéstől az alkalmin át az extravagánsabb stílusokig. Szemezgetésre fel!